Tanítványozás a családokban? Akkor mire való az ifi? + hét vezérelv

A Studentministry blog egyik új bejegyzésében hét vezérelvet sorol fel, amik fontos szerepet játszanak abban, hogy a hívő családban élő hívő fiatal (nevezhetjük ifisnek) a családjában kaphassa meg mindazt, ami a lelki növekedéséhez szükséges.

Miért fontos ez? Nem szoktak erről beszélni, de a helyzet az, hogy a modern értelemben vett ifjúsági munka egyáltalán nem biblikus. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet a Biblia alapján szolgálni a fiatalok között, ne lenne jó és áldott dolog az evangéliumot hirdetni ennek a korosztálynak a saját nyelvén, a saját igényeik szerint, ne lehetne megtéréseket látni és életek megváltozását segíteni. Az azonban tény, hogy a Biblia sehol sem beszél külön ifjúsági szolgálatról. Nem véletlen az sem, hogy a modern értelemben vett ifjúsági munka is csak a huszadik században született meg (az előzménynek tartott vasárnapi iskola sem sokkal idősebb a keresztyénség életkorához viszonyítva), ráadásul az ifjúsági munka is számos változáson ment át a születése óta, folyamatosan alkalmazkodva a változó világhoz. (Lásd: Youth Ministry 3.0: A manifesto ) 

Hány ifis kell egy ifihez?

Ifjúsági szolgálatot akarunk indítani, vagy át kell vennünk egy létező csoportot, esetleg egy leszállóágba került ifi túléléséért küzdünk – legyen bármelyik helyzet, a létszám kérdése valamilyen módon elő fog bukkanni. Hány ifis kell ahhoz, hogy értelme legyen feléjük szolgálni? Hány, az adott korosztályba tartozó fiatal legyen hajlandó eljönni, hogy érdemes legyen elindítani egy csoportot, egy új szolgálatot a számukra? Hány hallgató kell a tanítónak, hogy ne érezze magát kellemetlenül se az igehirdető, se az igehallgató az ürességtől kongó teremben? Hány rendszeresen visszatérő fiatal kell ahhoz, hogy a csoport átlépje a kritikus tömeget és stabilizálódjon, sőt, növekedési pályára álljon?

A válasz: attól függ, milyen modellben gondolkodunk. Van olyan modell, ami bizonyos létszám alatt nem működik és van olyan, ami minden létszámhoz képes alkalmazkodni. Az előbbi a programokra alapozott, az utóbbi a pásztorolást előtérbe helyező modell. A tanítást fókuszba állító, tanterv-modell is működhet mindenféle létszámnál, de legjobban egy kisebb csoporthoz illik.

A gyakorlati tanulság: ne a létszámot próbáljuk a fejünkben létező modellhez alakítani, hanem az adott pillanatban elérhető létszámhoz igazítsuk a szolgálatunk alapjait. A létszámhatárokhoz meg az egyszerűség kedvéért válasszunk bibliai számokat. Vagyis a címben feltett kérdésre nincs válasz: minden létszámnál lehet ifiszolgálatot vinni, csak minden létszámnál máshogyan.