2013. október 25., péntek

Tanítványozás a családokban? Akkor mire való az ifi? + hét vezérelv



A Studentministry blog egyik új bejegyzésében hét vezérelvet sorol fel, amik fontos szerepet játszanak abban, hogy a hívő családban élő hívő fiatal (nevezhetjük ifisnek) a családjában kaphassa meg mindazt, ami a lelki növekedéséhez szükséges.

Miért fontos ez? Nem szoktak erről beszélni, de a helyzet az, hogy a modern értelemben vett ifjúsági munka egyáltalán nem biblikus. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet a Biblia alapján szolgálni a fiatalok között, ne lenne jó és áldott dolog az evangéliumot hirdetni ennek a korosztálynak a saját nyelvén, a saját igényeik szerint, ne lehetne megtéréseket látni és életek megváltozását segíteni. Az azonban tény, hogy a Biblia sehol sem beszél külön ifjúsági szolgálatról. Nem véletlen az sem, hogy a modern értelemben vett ifjúsági munka is csak a huszadik században született meg (az előzménynek tartott vasárnapi iskola sem sokkal idősebb a keresztyénség életkorához viszonyítva), ráadásul az ifjúsági munka is számos változáson ment át a születése óta, folyamatosan alkalmazkodva a változó világhoz. (Lásd: Youth Ministry 3.0: A manifesto


A Biblia a fiatalok lelki nevelését a családok (és kiemelten az apák) feladatának, felelősségének tartja. Isten rendelése nem véletlen: a család az, ami leginkább formálja egy fiatal életét, gondolkodását, viszonyulásait, sok minden más mellett a lelki dolgokban is. A hívő szülők azok, akik elsősorban felelősek a gyermekeik lelki fejlődéséért, nem csak az ismeretek átadásában, hanem a gyakorlati dolgokban, a példamutatásban – és a tanítvánnyá tételben. (A tanítvánnyá tétel nem egyenlő a hívővé tétellel: a megtérés a belépés a tanítvánnyá válás folyamatába, a tanítvánnyá tételt pedig Jézus minden hívőnek parancsba adta. Tanítvánnyá tenni pedig csak úgy tudunk embereket, ha mi magunk is tanítvánnyá válunk. Ezért lehetetlen magányos hívőnek lenni, ha komolyan vesszük a Bibliát: a tanítványozás egy szűkebb és egy tágabb hívő közösséget feltételez.)

Egy jól működő ifjúsági szolgálat azt a téves képzetet keltheti a hívő szülőkben, hogy a felelősségük egy (nagy) részét átadhatják az ifinek, ifivezetőnek. (Megjegyzés: ifivezetői szolgálat nincs felsorolva a lelki ajándékok között!) Ez a gondolat egyáltalán nem igazolható a Bibliából, de józanul végiggondolva is téves. Nézzük pusztán azt az időt, amit a hívő fiatal a családjával és az ifivel tölt: még a legintenzívebb ifis élet is csak töredéke annak az időnek, amit otthon, a családdal együtt van a fiatal addig, amíg felnőttkorba nem lép. Nem is beszélve a példák, szerepmodellek erősségéről: Isten a szülőket adta erre a célra, nem az ifivezetőt. Ráadásul az ifiben szolgálók sokszor alig idősebbek az ifiseknél, még jobban elválasztva a hívők generációit egymástól.

Mindez természetesen a hívő családban élő fiatalokra vonatkozik, értelemszerűen nem várhatjuk azt, hogy nem hívő szülők vezessék hitre és tanítványozzák a nem hívő gyerekeiket. Figyelembe véve a XXI. századi helyzetet, ahol a generációk egyre jobban szétszakadnak és sokszor egy családon belül is gyakorlatilag több világban élnek, az ifjúsági szolgálat szerepe pótolhatatlan lehet a nem hívők elérésében és a világi háttérből érkező fiatalok megerősítésében. Az ifi tehát a szolgálat és nem az elvonulás, elkülönülés helye a hívő fiatalok számára! Nem tekinthető normális állapotnak az, ha az ifi gyakorlatilag egy gyülekezet a gyülekezet mellett és egy-két ifivezető személye köti csak össze a „felnőtt” gyülekezettel. Ebben pedig kulcsszerepet játszanak a hívő családok. Így az ifjúsági szolgálat fontos céljának kell tekinteni az ilyen családok erősítését és a családon belüli tanítványozásra biztatást.

A Studentministry blogban ehhez a következő hét vezérelvet gyűjtötték össze, amit a saját gyülekezetükben alkalmaznak is a gyakorlati szolgálat során:

1. Látás. A családnak szüksége van arra, hogy lássa, Isten mit akar velük, milyenek legyenek, mit csináljanak. Azt akarjuk, hogy az apák keressék az Úr akaratát azzal kapcsolatban, hogy „Milyennek akarod látni a családunkat?” és hogy „Milyen tanítványozó terved van a gyermekeink számára?”. Manapság, ha foglalkoznak is ezzel, elsősorban a gyülekezettől várják azt, hogy helyettük végezze ezt.

2. Erős házasság. Ez nélkülözhetetlen, ha erős családot akarunk. Ha a házasság működésében zavarok támadnak, a család működésében is így lesz. Nem csak a válás az, ami nem felel meg Isten tervének a családdal kapcsolatban, hanem minden olyan házasság is, ami nem tükrözi Krisztus szerelmét az egyháza iránt.

3. Lelkileg növekedő szülők. A családban a lelki növekedés a szülőkkel kezdődik. Úgy érezzük, hogy a szülők felelőssége az, hogy kezdeményezzék a lelki növekedést és ezzel megalapozzák a család lelki életét is.

4. Lelkileg növekvő gyermekek. Ha a szülők komolyan veszik a lelki életüket és ezzel befektetnek a gyermekeik életébe is, a fiatalok is velük együtt fognak növekedni, követve a példájukkal kijelölt utat.

5. Nyílt légkör. A családi kapcsolatoknak olyannak kellene lenniük, ahol mind a fiatalok, mind a felnőttek őszintén és nyíltan beszélhetnek egymással. Egy erős, növekvő család azt jelenti, hogy a tizenévesek a szüleikhez fordulhatnak, ha tanácsra, útmutatásra van szükségük, őket kereshetik akkor, ha meg akarnak beszélni valami fontos dolgot. (Megjegyzés: ez nem fog magától így alakulni, sem attól nem lesz így, ha felolvassuk az erre vonatkozó igehelyeket egy hívő nagykamasznak.)

6. Szórakozás. A család arra lett teremtve, hogy a tagjai jól érezzék magukat együtt. A tartós, erős (lelki) kapcsolatok kialakulását is segíti az, ha a család életének része a rendszeres, külön erre szánt vidám, szórakoztató idő.

7. Falusiasan. A család nem tud növekedni úgy, ha elzárkózik másoktól. Családként is szükségünk van arra, hogy közösséget alkossunk másokkal, akik támogatnak minket, akik bátorítanak, akik kihívások elé állítanak, akikkel együtt tudunk ünnepelni és közösen tudunk növekedni.

A Studentministry blog mögött álló gyülekezet ifjúsági vezetői szolgálatuk fontos részének tekintik azt, hogy a fentiek elérésében segítsék a gyülekezet családjait, hogy amit tudnak, megadjanak ahhoz, hogy a fenti pontok valósággá váljanak.

Szerintem követendő példa.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése